GOH-GMP beszédpercepciós vizsgálat és terápia
A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatait GOH/GMP Beszédpercepciós diagnosztikával vizsgálható 3-13 év közötti gyermekeknél (bizonyos esetekben fiatalabbak és idősebbek részleges tesztelése is elvégezhető a diagnosztikával).
A GMP tesztrendszert Prof. Dr. Gósy Mária fonetikus, nyelvész, pszicholingvista fejlesztette ki 1984-1988 között. Az eljárás sztenderdizált, gyermekek beszéd-feldolgozási folyamata megítélhető, minősíthető és az eredmények alapján a terápia megtervezhető.
A kapott adatok alapján a beszédfeldolgozás tesztelt működései jól jellemezhetőek, ezáltal a tipikus fejlődési szint megbízhatóan elkülöníthető az elmaradottól, vagy a zavart folyamattól, melyet a diagnosztika életkor-specifikus értékei tesznek lehetővé.
MI A BESZÉDÉSZLELÉS?
A beszédészlelés a beszédhangok, hangkapcsolatok, hangsorok pontos felismerése és azonosítása (a szavak jelentésének itt még nincs szerepe).
MI A BESZÉDMEGÉRTÉS?
A beszédmegértés ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok és szöveg egymásutániságának helyes felismerése és értelmezése, vagy a tartalom feldolgozása.
KIKNEK AJÁNLOTT?
A gyermekek beszéd-feldolgozási folyamatainak életkori szintű működése szükséges az ép, tiszta beszédhez, az olvasás és írás elsajátításához, a tanuláshoz, megfelelő gondolkodáshoz, ezért a vizsgálat a 4-7 éves életkorú gyermekek számára kiemelten ajánlott!
Mivel sokszor rejtve maradnak a beszédészlelési és a beszédmegértési folyamat esetleges zavarai, gyakran csak az iskolai kudarcok hívják fel a figyelmet a problémára, melyekre különféle jelzések utalhatnak, például tartós beszédhiba, az ép hallás melletti "figyelmetlenség", a túlzott játékosság, a mesehallgatás kerülése, magatartási/viselkedési problémák, a gyermekhez intézett közlések gyakori félreértése, a gyermek gyakran visszakérdez, olvasási/írási/helyesírási nehézségek, vers/memoriter tanulási nehézségek stb.
Az iskolai kudarcok/problémák elkerülése végett javasolt a vizsgálat elvégzése óvodás korú gyermekeknél középső vagy nagycsoportban illetve iskolába lépés előtt.
A DIAGNOSZTIKA TESZTJEI:
A diagnosztika 20 tesztet tartalmaz, közülük 15 az óvodás, és 18 az iskolás gyermekek vizsgálatára szolgál. A 20 teszt közül egy a hallás, egy pedig a nem beszélő gyermekek vizsgálatát teszi lehetővé.
A tesztfelvétel sorrendjét minden esetben a vizsgált gyermek életkorához, pszichés állapotához és kooperációs készségéhez igazítjuk. Ez azt jelenti, hogy az egyes tesztek a gyermek szempontjából kellőképpen változatosan következnek egymás után, így nem idézünk elő fáradást vagy unalmat.
GMP DIAGNOSZTIKA FELÉPÍTÉSE:
- Beszédhallás vizsgálat (GOH készülékkel)
- Beszédészlelés vizsgálatok (mondat- és szóazonosítás zajban, gyorsított és természetes mondatok azonosítása)
- Vizuális észlelés vizsgálata
- Rövid idejű verbális és vizuális memória vizsgálata
- Szeriális észlelés vizsgálata
- Szótalálás vizsgálata – Szövegértés vizsgálata
- Beszédészlelésének vizsgálata
- Szintetizálási működés vizsgálata
- Mondatértés vizsgálata
- Beszédhang-differenciálás vizsgálata
- Transzformációs észlelés vizsgálata
- Lateralizáció vizsgálata
- Nem beszélő, illetve megkésett beszédfejlődésű gyermek vizsgálata
GOH TESZT CÉLJA:
A beszédhallás-szűrő készülék a klinikai audiométerhez hasonlóan működő pedagógiai eszköz, mellyel a gyermek beszédhallásának épsége vizsgálható. Arra kell választ kapnunk, hogy külön-külön tesztelve a két fület – mindkét oldalon ép-e a beszédjelek továbbítása. Ha nem, akkor a beszédhallás zavarának mértékét szükséges megállapítani.
MENNYI IDŐT VESZ IGÉNYBE A FELMÉRÉS?
A tesztelési idő óvodásoknál átlagosan 30-35 perc, iskolásoknál 35-45 perc. Ezek az időtartamok relatíve rövidek, mégis elegendők ahhoz, hogy a gyermek beszédfeldolgozása jól megismerhető legyen. Elkerülhető azonban az, hogy a gyermek elfáradjon, s emiatt nem a valós teljesítményt kapjuk, hanem valami fáradtsági szintet. A diagnosztika tehát ebben az értelemben is igen megbízható.
TUDTA?
- A beszédészlelési probléma minden életkorban előfordulhat.
- A jó képességű gyermekeknél nehezen észrevehető.
- Az ép hallással és ép értelmi képességekkel rendelkezők 60%-át érinti.
- 1000 gyermekből 500-600 gyermek észlelési zavarral küzd.
- Az észlelési/értési zavar következményei lehetnek a beszédhibák, disz-ek, gondolkodási korlátok, viselkedési zavarok, tanulási nehézségek stb.
A díjszabásról az Árak menüpont alatt tájékozódhat.